24. építési (fél) nap

Hétvégén csak egy fél napunk jutott az autóra, nem tudtunk különösen sokat haladni, de befejeztünk egy-két olyan munkát, amivel többet foglalkoztunk eddig is, mint azt eredetileg terveztük.
Elsőnek azonban az autó egyetlen luxus-felszerelését, az ülések alatti szőnyegeket szabtuk ki. Igazi "locost" stílusban a Diego szőnyegáruház legolcsóbb fekete (feketés) szőnyegéből vágtunk ki megfelelő darabokat a karcos, matt alumínium eltüntetésére az ülések alatt. A pedál részen lévő mintás alumíniumot nem tüntetjük el, az jól néz ki magában.

A nap fő munkája a hátramenet váltókar 15 cm-rel hátrébb való szerelése volt. Ehhez apu már a hét közben csinált egy konzolt, amit a kardán alagút lapos vasára szereltünk fel. Többszöri próbálkozás után megtaláltuk a megfelelő helyet, ívet, áttételt, ahogyan a váltókar megfelelő úton mozog, miközben az előre- és hátramenet közben kapcsol.
Azért volt szükség a kar áthelyezésére, mert a biztonsági övekkel bekötve nem értük el a kart az eredeti helyzetében (a Quaife irányváltó tetejére volt rögzítve a kis csavarlyukak mutatják a helyét). Ráadásul eredetileg amikor a kart előre toltuk, akkor váltott hátramenetbe, ami nemcsak, hogy nem logikus, de még nehezebbé tette az elérését.
Most megfordítottuk a kar mozgatásának irányát és kézre áll a kar is. Remek!

Igen ám, de ha hátrébb került a hátramenet váltókar, még kevesebb hely maradt a majdani kardán alagút tetején a kar és a kézifék között, ahová eredetileg a kapcsolóinkat terveztük szerelni. Ezért a két legritkábban használandó kapcsolót (duda és elakadás jelző) felraktuk a műszerfalra. Itt is elérni, ha be vagyunk kötve, de kicsit nyújtózni kell. Még öt kapcsoló marad, amik elvileg elférnek a kardán alagút takaró műanyagján, de elkezdtünk gondolkodni, ne rakjuk-e akkor már mindet a műszerfalra... meglátjuk, a jövő héten kiderül...

Végül pedig felszereltük az olaj nyomásmérő kör alakú műszerét a kormány fölé. Pont jól látszik a kormány küllői között és mindig szem előtt van.
Lecseréltük az MNR-től postán kapott szép kipufogó bilincsekre az általunk használt egyszerű bilincseket és be is fejeztük a munkát. Külsőre nem sokat változott az autó, de megint haladtunk egy picit... Jövő héten további kapcsolók - elektromos vezetékelés várható. Addig is viszlát!

Cikk készült rólunk!

Egy hete volt nálunk a Stipistop brigád, hogy cikket írjanak az MNR VortX építéséről. Elkészült a cikk sok fotóval és videóval. Nekünk nagyon tetszik, érdemes elolvasni! :-)

http://stipistop.com/blog/2009/01/17/a-kitcar-epites-pionirjai/

A cikk végén egy videó is van a motor hangjával. Ez biztos tetszeni fog... :-)))

23. építési nap

Szombaton az elektromosság volt terítéken. Arra számítunk, hogy az utolsó néhány építési fázis nagyon lassú lesz, a terveinket ritkán tudjuk csak tartani, minden aprósággal többet kell szöszmötölni, mint tervezzük. Ez persze érthető, amik most jönnek, már mind látszanak majd a kész autón és a minőségük ezért különösen fontos...
Először a hátsó lámpák vezetékeit kötöttük be és gondoskodtunk arról, hogy a vezetékek ne érhessenek a gumihoz majd soha. Ez a kép a hátsó sárvédőre szerelt lámpákat mutatja a sárvédőben.
Miután bekötöttük az összes hátsó lámpát, ellenőriztük is a működésüket. Világít a fék-, az index-, a köd-, a helyzetjelző- és a tolatólámpánk is, ahogy kell!
Ezután nekiálltunk a műszerfal egység szépítésének. Erre az egységre kerülnek a műszerek, néhány kapcsoló és az oldal indexek. Először az utóbbiakkal kezdtük. Az Opel Astra oldalindexnek egy bonyolult kis lyukat kellett faragni a műanyagon. Ha túl kicsi a lyuk, nem megy bele az index bura, ha túl nagy, akkor kiesik... lassú munka volt...
Míg egyikünk faragott, másikunk a vezetékelést készített az oldalindexeknek, amiről a végén kiderült, hogy feleslegesen, mert az MNR korbácson már rajta volt, csak nem vettük észre... hmm...
Ezután a kapcsolók és a műszer egység felszerelése jött. Először el kellett döntenünk, mit-hová szereljünk.
A műszerfal olyan messze van a vezetőtől, hogy a négy pontos övvel bekötve éppen hogy eléri nyújtózkodva a műszerfalat, ezért a kapcsolókat nem ide fogjuk szerelni, csak azokat, amiket menet közben nem kell használni. Ezért úgy döntöttünk, hogy a gyújtás kapcsoló a kulccsal, az indítógomb és egy visszajelző lámpa kerülnek a műszerfal közepére, fölé pedig a Koso műszerfal egység. A visszajelző lámpára a kéziféket és a fékfolyadék tartályt fogjuk kötni, ha be van húzva a kézifék vagy alacsony a fékfolyadék szintje, jelezni fog a lámpa. A műszer egység pedig azért kerül középre, mert a kis kormány mögött valamely része biztos takarásban lenne...
Felmértük a kapcsolók és a műszer helyét majd hosszadalmas csiszolgatás és reszelgetés kezdődött, aminek a végeredménye ez a négy lyuk lett:
Szemből pedig és a beszerelt műszerrel, kapcsolókkal:
Idáig jutottunk végül, a műszerfalra még az olaj nyomásmérőt kell felszerelnünk, ez közvetlenül a kormány mögé kerül majd, mert ez viszont elfér, de ezt az üléssel a helyén tudjuk csak majd pontosan kimérni.
A legközelebbi viszontlátásra!

22. építési nap

Izgatottan álltunk neki a fékeknek újra. Amiért nem működött a légtelenítésünk előző este a következő volt: Felszerelt állapotában a Sierra hátsó fékek az MNR-en így néznek ki (jobb hátsó):
Látszik, hogy a légtelenítő csavar (fekete gumi kupakkal) lefelé mutat és elég alacsonyan van. Ezért nem lehet ebben a helyzetben kinyomni a levegőt belőle, mindig marad valamennyi a féknyeregben beszorulva. A Sierrákban ugyanis eredetileg a féknyereg nem így áll, hanem 90 fokkal előre elforgatva, vagyis felül. A légtelenítő csavar akkor felfelé mutat és működik a légtelenítés. Az MNR kiten a kézifékbowden elvezetése miatt (fehér kupak felül) nem lehet az eredeti helyzetében a féknyereg.
A megoldás az, hogy a féknyerget és a féktárcsát leszerelve úgy kell légteleníteni a fékrendszert, hogy a csavar felül legyen. Közben a féktárcsát a fékbetétek közé kell tenni különben soha nem fér be többé a tárcsa...

Mindkét oldalon többször is légtelenítettünk, a fékpedál szépen felkeményedett. Hurrá! Félretettük az egészet egy fél napra, hogy a pici buborékok összeálljanak, majd újra visszatértünk a fékekhez, gumi kalapáccsal többször megkocogtattuk a féknyergeket, hogy a letapadt buborékok is felszakadjanak, és visszaszereltük a helyére a fékeket.

Közben a Raceleda első fékekhez köszörültünk egy 6,5 mm-es kulcsot, és légtelenítettük az első kört is, átmostuk az első és a hátsó köröket is, majdnem egy fél liter fékfolyadékot dobunk ki, de a fékrendszer végleges és működik!

Míg a fékeket állni hagytuk, a Köhém rendeletnek megfelelően felmértük a hátsó lámpák helyét és felfúrtuk a lyukaikat.

Majd felszereltük a lámpákat (index, fék/világítás, ködlámpa, tolatólámpa) és a fényvisszaverőket, majd a rendszámtábla keretet és a rendszámtábla világítást.

A fékek helyreszerelése után beállíthattuk a kéziféket is. A Ford bowdent egy íves himbán átvezetve az elvágott bowdeneket egymáshoz rögzítettük, és beállítottuk a kéziféket. Kész!

22 nap után így néz ki az autó. Már csak a kardán alagút utolsó simításai és az ülések/övek beszerelése hiányzik ahhoz, hogy a bakról levehessük. De előtte elektromosság jön. Kapcsolók, műszerek, stb... A legközelebbi viszontlátásra!

21. építési nap

BÚÉK!
Ígéretünkhöz híven az új évben is jelentkezünk. Az ünnepek alatt nem foglalkoztunk az autóval a családi és baráti bemutatókat kivéve, így nagyon vártuk az év első szombatját. Annál is inkább, mert családi egyezség született: márciusra kész kell legyünk az autóval, a második gyerekünk érkezésével nem lesz már idő teljes szombatok garázsban történő elfecsérlésére. Bele kell hát húznunk!
A teljes építő brigád megjelent a szombati napon, haladni mégis kevésbé tudtunk, mert meglátogatott minket a "Stipistop" (http://www.stipistop.hu/) brigádja, akik nagyon érdeklődnek az autó iránt és fotókkal és a velünk készült interjúval szeretnék bemutatni rohamosan fejlődő honlapjukon az MNR építésünket. A hosszú beszélgetés alatt a srácok saját bevallásuk alapján mérsékelt érdeklődőkből igen lelkesekké váltak, amikor pedig a motort beindítottuk, majd felpörgettük, tisztán látszott, hogy megfertőződtek... még nem tudják, de már bennük van a kór...:-) Ha visszük őket egy kört tavasszal, biztosan számolgatni kezdenek ők is... :-)
Amint megjelenik az írás a honlapjukon, természetesen azonnal ide is belinkelem.
De vissza az építéshez. A napot a kipufogórendszer végleges rögzítésével kezdtük. Felfúrtuk a tartót a kocsi padlójába és rögzítettük. Egy ívesen meghajlított acéllal még a vázhoz is erősítettük, mert nem szerettük volna megfúrni a csöveket, ezért nem közvetlenül a vázba fúrtunk lyukat. A lenti képen csak a kívülről is látható rögzítés látszik.

A kipufogó után nekiláttunk a benzinbetöltő felszerelésének. A jobb sárvédő majdani ívét megrajzoltuk, ehhez viszonyítottuk a helyét. Felrajzoltuk, majd fúrtunk és csavaroztunk. Ez gyors munka volt...






Következőnek a levegőbeömlő cső elejére szereltünk egy szellőzőkhöz használatos elemet, ez pont elfér a motorház alatt és ezzel sikerült biztonságosan rögzíteni a csövet szépen a hűtő tetejéhez. Feketében nem volt... :-)

Úgy néz ki, mint egy nagyteljesítményű porszívó... :-)

Az orrkúp felszerelése nem gyerekjáték az indexek miatt... Hasznos a hosszú vékony kar...

Ezalatt András csinált egy ideiglenes csomagtérfedelet is, ehhez nem az MNR-től kapott műanyagot használtuk, mert a végleges fedélben terveink szerint nyitható fedél is lesz, hogy a láthatósági mellényt és az egészségügyi csomagot el tudjuk valahová rakni. Most ez is tökéletesen megteszi. Nekem annyira tetszik, hogy nem is tudom, csak ideiglenes lesz-e...

Hogy az autó a kerekein állhasson, levehessük a bakokról, be kell szerelni az üléseket, mert utána nehéz lesz az autó alá befeküdni, ehhez előbb a belső burkolatokat is fel kellett szerelnünk. A korábban már kivágott műanyag elemeket rugalmas ragasztóval ragasztottuk a csőváz belső oldalára. Kép sajnos nem készült erről külön, de a későbbi képeken még látszani fog.

Végül a fékrendszert akartuk feltölteni és légteleníteni. Ezt is könnyebb a bakon, leszerelt kerékkel. Betöltöttük a fékfolyadékot a tartályba és elkezdtük a légtelenítést...

A hátsó fékekkel kezdtük, és 2-3-szor is légtelenítettük mindkét oldalt, de a fékpedál még mindig puha volt. Nem értettük... Külön fékkörön van az első és a hátsó fék, ezért működnie kellett volna a hátsónak külön is. De nem, teljesen koppanásig benyomható volt a pedál. Kezdtünk kétségbeesni... Megpróbáltuk az első fékeket légteleníteni, de a Raceleda fékek légtelenítő csavarjai 6,5mm-esek, ilyen kulcsunk nem volt... Nem akartuk tönkretenni a csavarokat azzal, hogy nem jó méretű kulcsot használunk, ezért csalódottan befejeztük a munkát este 10 körül... Azaz, nem fejeztük be, mert apu miután hazament, otthon a Ford szerelési útmutatót kezdte bújni, én meg az Internetet, a Locostbuildres fórumot. Vajon mit csináltunk rosszul? Rövid keresgélés után kiderült, mi a baj, egy gyors telefon után lelkesen vártuk a másnapot, mert most hétvégén kivételesen vasárnap is szerelhettünk! Folyt. köv.

20. építési nap

Nos, kimaradt egy hét a szerelésből, illetve, hogy egész pontos legyek, volt némi építés, de érdemben nem tudtunk sokat haladni, ezért a frissítés is késett egy kicsit...
Szombaton azonban újra összegyűltünk és nekiestünk az elektromosságnak, de előtte még befejeztünk egy pár apróságot is.
Ezúttal a fiam is velünk tartott, szerszámot ragadott és bütykölni kezdett. Még nincs három éves, de a "forrasztópáka" számára egy teljesen hétköznapi szó...
A benzintankra szerettünk volna egy szellőzőszelepet szerelni, ami kifelé és befelé is engedi egyenlíteni a nyomáskülönbséget, miközben a garázsban megóv minket a benzinszagtól. A megoldás két golyósszelep felszerelése lett egy Y elosztóra, az egyik szelep befelé, a másik pedig kifelé engedi áramlani a levegőt ha kell.
A múltkor felszerelt fényszórók kábeleit nem szerettük volna csak úgy egyszerűen lógni hagyni, vagy csúnyán megtörni, ezért L alakú gumi pipák segítségével szépen elvezettük a tartórúd mentén és be is kötöttük az MNR elektromos korbácsba.

Ha fényszórónk van, akkor irányjelző is kell! Fel is szereltük a pici, de annál fényesebb motorbicikli indexeket az MNR orrkúpon kialakított helyekre.

A "békaszem" mellé most "harcsabajuszt" is kapott a kocsi... milyen állat lesz belőle a végén???A néhány héttel ezelőtt még színes spagettihez hasonló kócos dróthalmaz mára rendezett elektromos vezetékké változott. Üzembehelyezés előtt egy kis polírozás majd ráfér az alumínium lemezre, de a rend már kezd kialakulni... A motorelektronika, akkumulátor és feszültségszabályzó látható a képen fentről lefelé. A műszerfal alatt pedig az összes relé és biztosíték, valamint az áramtalanító kapcsoló kapott helyet egy alumínium lemezen, amiről képem sajnos nincs, de legközelebb lefotózom azt is...

Az orrkúp alatt szépen előrevezettük a légszűrőtől a beömlőcsövet is, ezen keresztül kap majd a motor friss, hideg levegőt a hűtő felett. Kicsit könnyen lecsúszott a cső a légszűrőházról, ezért miután befújtuk a szűrőt a kapott Pipercross koszfogó sprével, rögzítettük is a csövet egy kis elektromos rögzítőszalaggal.

Végül nekiálltunk a hátsó sárvédőknek. Először feljelöltük 10 centinként a lyukak helyét a sárvédőn, majd kifúrtuk őket...
Utána szépen a helyére igazítottuk, és a karosszéria és a sárvédő közé való gumicsíkot előbb 5 centinként becikkelyezve (hogy ívet lehessen hajlítani belőle) melléfeszítettük, majd felfúrtuk a lyukakat a karosszériára is. Minden fúrás után rögtön rögzítettük is szegeccsel a sárvédőt, a karosszéria belső oldalára alumínium alátéteket téve.

Íme a gumicsík kilógó része a két elem között. Nagyon szép és eltünteti a minimális egyenetlenséget a két műanyag között.

Sajnos elromlott a szegecselőnk, alig tudtuk befejezni a bal oldalt, de végül kész lettünk. A jobb oldalra majd legközelebb kerül sor. Kezd már tényleg autó formájú lenni a gép. Persze nem lesz ilyen nagy rés a gumi és a sárvédő között, de még bakon van a kocsi.

Így néz ki most az MNR VortX 20 nap szerelés után. Ja, és mivel az elektromosság már szinte véglegesnek mondható, bármikor indítható a kocsi, ha hiányzik a hangja...

Legközelebb a műszerfal és a kapcsolók felszerelése következik a jobboldali sárvédő után. Már ki is találtuk, hogy a műszerfalon csak a Koso műszeregység lesz, az is középen, alatta pedig három dolog: a Start gomb, a gyújtáskulcs és a kézifék visszajelző lámpa egymás mellett. A kormány mögött pedig egyetlen műszer, az olajnyomásmérő talál majd egy kis helyet magának. Minden egyéb kapcsoló a középkonzol műanyagjára kerül, elérhető közelségbe.

Aki szeretne játszadozni a saját műszerfalának tervezésekor, annak ajánlom ezt a honlapot, ahol addig tologathatjuk egérrel a kapcsolókat és műszereket a nekünk tetsző helyre egy üres műszerfalon, amíg meg nem találjuk az ideális helyüket...

http://westfield-world.com/dashdesigner.html

A következő szerelés várhatóan a két ünnep között lesz majd, a Karácsonyi készülődés miatt a jövő szombat ugyanis kimarad. Emiatt frissítés sem várható a blogon, ezért mindenkinek szeretnék ezúton előre is nagyon Boldog Karácsonyt és Áldott Új Évet kívánni. Jövőre találkozunk az utakon! :-)

Újra jár a motor!

Mennyire sok idő három óra! Nem volt otthon a család, a feleségem azzal hagyott otthon, hogy:
"Szerencsére nem kell izgulnom, melyik szeretőddel leszel, míg nem leszek otthon, mert ott vár a garázsban a narancssárga szerelmed!" :-)
Szóltam apunak, ráérne-e egy kicsit forrasztgatni, természetesen igent mondott és este 8-kor már a kocsi mellett álltunk.
Az utolsó alkalommal, mikor a motort beindítottuk, a Yamaha korbács teljesen szétcincálva egy nagy tál színes spagettihez hasonlított... de járt a motor. Elkövettük azt a hibát, hogy nem fejeztük be teljesen a korbács szépítését, hanem a műanyagokkal foglalkoztunk egy hónapig, aminek az eredménye az lett, hogy mostanra már elfelejtettünk sok mindent, mit-hová is kötöttünk annak idején, ezért bizony volt tegnap egy kis fejvakargatás...
Meghosszabbítottuk azokat a drótokat, amiket meg kellett, mert a korbács a motortérben máshogy szalad, mint a motoron és nem inden csatlakozó ért el a helyére rendesen. Utána összefogtuk a drótokat szépen szigetelőszalaggal, de mielőtt a gégecsöveket véglegesen rájuk raktuk volna, gondoltuk, próbáljuk ki a motort, jár-e a módosításokkal, nehogy utána mindent szét kelljen szedni...
Benzin a tankba - a múltkor annyira keveset töltöttünk, hogy a beindítás után már akadozni is kezdett egy kicsit. Gyújtáskapcsoló és indítógomb a helyére, akkumulátor bekötve. Kipufogó a helyére ideiglenesen. Mehet!
A motoron a szervómotor zizegni kezdett, de nem volt benzinpumpa...Aaaaahhh!
Rövid keresgélés után kiderült a motor-korbács és az MNR-korbács lett szétszedve, így a pumpa, ami az MNR korbácson van, nem kapott áramot. Amint ezt megtaláltuk, és bekötöttük a helyére, gyújtásnál a szervó után már a benzinpumpa is zizegett, majd hallottuk, ahogy a benzin visszacsorog a tankba. Indítógomb! Pöccre indult a motor és gyönyörű alapjáraton kezdett el járni!
Úgy emlékeztünk, hogy a múltkor azt mondtuk, nem is olyan hangos ez a kocsi... Most más volt a véleményünk... átkiabáltam apunak a kocsi túloldalára, hogy hagyjuk járni egy kicsit. A múltkori indításkor ugyanis megpróbáltunk gázfröccsökett adni, hogy megpörgessük a motort, de mindig lefulladt, amint hozzáértünk a pedálhoz. Motoros ismerőseink azóta azt mondták, hogy az ilyen motorokhoz nem szabad hozzányúlni, hagyni kell őket melegedni, amíg el nem érik az üzemi hőmérsékletet, utána pörögni fog a motor...
Vártunk hát egy kicsit, de kezdett büdös lenni a garázsban, nemcsak a kipufogótól, hanem a leömlők tömítései is kezdtek melegedni és füstölni egy kicsit, meg innen-onnan a kipufogóról olaj kezdett szaglani... kinyitottuk a garázsajtót. Ekkor már elmúlt este 11 óra...
Egy idő után, mikor láttuk, hogy olajnyomás rendben, füst abbamaradt, motor szépen jár, apu a gázbowdenhez nyúlt a motornál, hogy meghúzza. A mindenit! Felpörgött a motor brutális erővel és hanggal! Ijedten néztünk össze és leállítottuk a motort... Még, hogy nem hangos... hehe...
Ennyi nem volt elég... a szomszédokra nem tudtunk tekintettel lenni sajnos, megint beindítottuk a kocsit és most a gázpedállal adtunk kis gázfröccsöket. Pörgött, ahogy kell! És milyen brutális, száraz, céltudatos hangja van! Kicsit talán ijesztő, de egy autómániás számára rettenetesen vonzó hang ez...
Nagyon megnyugodtunk, fülig ért a szánk, én aludni is alig tudtam. Minden rendben a motorral és az elektromossággal is. Elpakoltunk szépen és fél tizenkettőkor befejeztük a munkát, de szombaton, mikor véglegesítjük az elektromos vezetékeket, már bármikor életre kelthetjük a narancssárga szeretőt!