20. építési nap

Nos, kimaradt egy hét a szerelésből, illetve, hogy egész pontos legyek, volt némi építés, de érdemben nem tudtunk sokat haladni, ezért a frissítés is késett egy kicsit...
Szombaton azonban újra összegyűltünk és nekiestünk az elektromosságnak, de előtte még befejeztünk egy pár apróságot is.
Ezúttal a fiam is velünk tartott, szerszámot ragadott és bütykölni kezdett. Még nincs három éves, de a "forrasztópáka" számára egy teljesen hétköznapi szó...
A benzintankra szerettünk volna egy szellőzőszelepet szerelni, ami kifelé és befelé is engedi egyenlíteni a nyomáskülönbséget, miközben a garázsban megóv minket a benzinszagtól. A megoldás két golyósszelep felszerelése lett egy Y elosztóra, az egyik szelep befelé, a másik pedig kifelé engedi áramlani a levegőt ha kell.
A múltkor felszerelt fényszórók kábeleit nem szerettük volna csak úgy egyszerűen lógni hagyni, vagy csúnyán megtörni, ezért L alakú gumi pipák segítségével szépen elvezettük a tartórúd mentén és be is kötöttük az MNR elektromos korbácsba.

Ha fényszórónk van, akkor irányjelző is kell! Fel is szereltük a pici, de annál fényesebb motorbicikli indexeket az MNR orrkúpon kialakított helyekre.

A "békaszem" mellé most "harcsabajuszt" is kapott a kocsi... milyen állat lesz belőle a végén???A néhány héttel ezelőtt még színes spagettihez hasonló kócos dróthalmaz mára rendezett elektromos vezetékké változott. Üzembehelyezés előtt egy kis polírozás majd ráfér az alumínium lemezre, de a rend már kezd kialakulni... A motorelektronika, akkumulátor és feszültségszabályzó látható a képen fentről lefelé. A műszerfal alatt pedig az összes relé és biztosíték, valamint az áramtalanító kapcsoló kapott helyet egy alumínium lemezen, amiről képem sajnos nincs, de legközelebb lefotózom azt is...

Az orrkúp alatt szépen előrevezettük a légszűrőtől a beömlőcsövet is, ezen keresztül kap majd a motor friss, hideg levegőt a hűtő felett. Kicsit könnyen lecsúszott a cső a légszűrőházról, ezért miután befújtuk a szűrőt a kapott Pipercross koszfogó sprével, rögzítettük is a csövet egy kis elektromos rögzítőszalaggal.

Végül nekiálltunk a hátsó sárvédőknek. Először feljelöltük 10 centinként a lyukak helyét a sárvédőn, majd kifúrtuk őket...
Utána szépen a helyére igazítottuk, és a karosszéria és a sárvédő közé való gumicsíkot előbb 5 centinként becikkelyezve (hogy ívet lehessen hajlítani belőle) melléfeszítettük, majd felfúrtuk a lyukakat a karosszériára is. Minden fúrás után rögtön rögzítettük is szegeccsel a sárvédőt, a karosszéria belső oldalára alumínium alátéteket téve.

Íme a gumicsík kilógó része a két elem között. Nagyon szép és eltünteti a minimális egyenetlenséget a két műanyag között.

Sajnos elromlott a szegecselőnk, alig tudtuk befejezni a bal oldalt, de végül kész lettünk. A jobb oldalra majd legközelebb kerül sor. Kezd már tényleg autó formájú lenni a gép. Persze nem lesz ilyen nagy rés a gumi és a sárvédő között, de még bakon van a kocsi.

Így néz ki most az MNR VortX 20 nap szerelés után. Ja, és mivel az elektromosság már szinte véglegesnek mondható, bármikor indítható a kocsi, ha hiányzik a hangja...

Legközelebb a műszerfal és a kapcsolók felszerelése következik a jobboldali sárvédő után. Már ki is találtuk, hogy a műszerfalon csak a Koso műszeregység lesz, az is középen, alatta pedig három dolog: a Start gomb, a gyújtáskulcs és a kézifék visszajelző lámpa egymás mellett. A kormány mögött pedig egyetlen műszer, az olajnyomásmérő talál majd egy kis helyet magának. Minden egyéb kapcsoló a középkonzol műanyagjára kerül, elérhető közelségbe.

Aki szeretne játszadozni a saját műszerfalának tervezésekor, annak ajánlom ezt a honlapot, ahol addig tologathatjuk egérrel a kapcsolókat és műszereket a nekünk tetsző helyre egy üres műszerfalon, amíg meg nem találjuk az ideális helyüket...

http://westfield-world.com/dashdesigner.html

A következő szerelés várhatóan a két ünnep között lesz majd, a Karácsonyi készülődés miatt a jövő szombat ugyanis kimarad. Emiatt frissítés sem várható a blogon, ezért mindenkinek szeretnék ezúton előre is nagyon Boldog Karácsonyt és Áldott Új Évet kívánni. Jövőre találkozunk az utakon! :-)

Újra jár a motor!

Mennyire sok idő három óra! Nem volt otthon a család, a feleségem azzal hagyott otthon, hogy:
"Szerencsére nem kell izgulnom, melyik szeretőddel leszel, míg nem leszek otthon, mert ott vár a garázsban a narancssárga szerelmed!" :-)
Szóltam apunak, ráérne-e egy kicsit forrasztgatni, természetesen igent mondott és este 8-kor már a kocsi mellett álltunk.
Az utolsó alkalommal, mikor a motort beindítottuk, a Yamaha korbács teljesen szétcincálva egy nagy tál színes spagettihez hasonlított... de járt a motor. Elkövettük azt a hibát, hogy nem fejeztük be teljesen a korbács szépítését, hanem a műanyagokkal foglalkoztunk egy hónapig, aminek az eredménye az lett, hogy mostanra már elfelejtettünk sok mindent, mit-hová is kötöttünk annak idején, ezért bizony volt tegnap egy kis fejvakargatás...
Meghosszabbítottuk azokat a drótokat, amiket meg kellett, mert a korbács a motortérben máshogy szalad, mint a motoron és nem inden csatlakozó ért el a helyére rendesen. Utána összefogtuk a drótokat szépen szigetelőszalaggal, de mielőtt a gégecsöveket véglegesen rájuk raktuk volna, gondoltuk, próbáljuk ki a motort, jár-e a módosításokkal, nehogy utána mindent szét kelljen szedni...
Benzin a tankba - a múltkor annyira keveset töltöttünk, hogy a beindítás után már akadozni is kezdett egy kicsit. Gyújtáskapcsoló és indítógomb a helyére, akkumulátor bekötve. Kipufogó a helyére ideiglenesen. Mehet!
A motoron a szervómotor zizegni kezdett, de nem volt benzinpumpa...Aaaaahhh!
Rövid keresgélés után kiderült a motor-korbács és az MNR-korbács lett szétszedve, így a pumpa, ami az MNR korbácson van, nem kapott áramot. Amint ezt megtaláltuk, és bekötöttük a helyére, gyújtásnál a szervó után már a benzinpumpa is zizegett, majd hallottuk, ahogy a benzin visszacsorog a tankba. Indítógomb! Pöccre indult a motor és gyönyörű alapjáraton kezdett el járni!
Úgy emlékeztünk, hogy a múltkor azt mondtuk, nem is olyan hangos ez a kocsi... Most más volt a véleményünk... átkiabáltam apunak a kocsi túloldalára, hogy hagyjuk járni egy kicsit. A múltkori indításkor ugyanis megpróbáltunk gázfröccsökett adni, hogy megpörgessük a motort, de mindig lefulladt, amint hozzáértünk a pedálhoz. Motoros ismerőseink azóta azt mondták, hogy az ilyen motorokhoz nem szabad hozzányúlni, hagyni kell őket melegedni, amíg el nem érik az üzemi hőmérsékletet, utána pörögni fog a motor...
Vártunk hát egy kicsit, de kezdett büdös lenni a garázsban, nemcsak a kipufogótól, hanem a leömlők tömítései is kezdtek melegedni és füstölni egy kicsit, meg innen-onnan a kipufogóról olaj kezdett szaglani... kinyitottuk a garázsajtót. Ekkor már elmúlt este 11 óra...
Egy idő után, mikor láttuk, hogy olajnyomás rendben, füst abbamaradt, motor szépen jár, apu a gázbowdenhez nyúlt a motornál, hogy meghúzza. A mindenit! Felpörgött a motor brutális erővel és hanggal! Ijedten néztünk össze és leállítottuk a motort... Még, hogy nem hangos... hehe...
Ennyi nem volt elég... a szomszédokra nem tudtunk tekintettel lenni sajnos, megint beindítottuk a kocsit és most a gázpedállal adtunk kis gázfröccsöket. Pörgött, ahogy kell! És milyen brutális, száraz, céltudatos hangja van! Kicsit talán ijesztő, de egy autómániás számára rettenetesen vonzó hang ez...
Nagyon megnyugodtunk, fülig ért a szánk, én aludni is alig tudtam. Minden rendben a motorral és az elektromossággal is. Elpakoltunk szépen és fél tizenkettőkor befejeztük a munkát, de szombaton, mikor véglegesítjük az elektromos vezetékeket, már bármikor életre kelthetjük a narancssárga szeretőt!