Ezután belefűztük a kocsiba az elektromos korbácsot. Elég hamar kiderült, hogy bár a korbács szuper és minden rajta van, ami csak kell, egy bibi van vele... jobbkormányos angol kocsihoz készült. Vagyis másik oldalon van a tolatás és a ködlámpa vezeték, mint nekünk kellene, másik oldalon van a fékfolyadék szint visszajelző vezeték, stb... Úgyhogy szét kellett bontani sok helyen és átkötni. Ezzel eljátszottunk egy keveset és a szép fekete, egységes korbácsból helyenként fehér szigetelőcsövekkel és fehér szigetelő szalaggal tarkított, de szintén nagyon szép vezetékelés lett. Az angol SVA szerint fixen, szegecselt fülekkel kell rögzíteni az elektromos vezetékeket, mi most mindent húzózárakkal rögzítettünk, majd ha nagyon kell egyszer az SVA-ra, akkor szegecselünk. Így is biztonságos...A következő feladatunk a pedálbox volt. Szépen összeraktuk egybe mindhárom pedált, a fékre rászereltük a fékerőszabályzót (külön munkahenger van az első és a hátsó fékekhez, az erő megosztást fokozatmentesen egy csavarral lehet állítani), ehhez csiszolgatni kellett egy keveset, hogy a porszórást leszedjük a pedálon lévő cső belsejéből.
Ezután jött a feketeleves... 6 csavarral kell rögzíteni a boxot a kocsi padlócsöveire hegesztett acéllemezre. Igen ám, de a padlólemezt már a gyárban felszegecselik, így egy csővastagságnyi helyen kell bebűvészkedni a csavarokat vagy anyákat, gyakran 15 cm mélyre, és felcsavarozni a pedálokat. Eredmény: 6 csavar = 4 óra!Egy vasfűrész lapra kétoldalas padlószőnyegragasztót ragasztottunk, erre ragasztottuk a csavart vagy anyát (így is, úgy is próbálkoztunk...), így dugtuk be a helyére a lyukba. Amikor jó helyen volt, elkeztünk játszani a másik felével, hogy rákapjon a menetre az anya. A fűrészlap azonban rugalmas, nem lehet ellentartani. Ilyenkor alá kellett feszíteni egy vésőt vagy reszelőt, ha már jó helyen volt és óvatosan felülről csavarozni... aztán újra próbálkozni, mikor leesett a csavar. Vagy az anya...
Este még nekiálltunk a felfüggesztésnek is, hogy kis sikerélményünk is legyen. Lett is, mert egész autó formája lett a gépnek. Először a szilenteket nyomtuk a lengőkarokba, majd beléjük préseltük satuval az acél csőbetéteket. Ez eltartott egy darabig, de utána némi gumikalapács kocogtatással helyére kerültek az első lengőkarok, összeraktuk a rugókat és a lengéscsillapítókat, a himbát és a nyomórudat is. Nagyon profi a cucc! Szét kell még szednünk ugyan, mert a karosszériát kell előbb felrakni, de jó volt látni, hogy megy egybe a felfüggesztés.
Itt már a kormánymű is a helyén van ideiglenesen.
Ha már itt tartottunk, másnap reggel összeraktuk a hátsó futóművet is. Ez egyszerűbb is és gyorsabban is ment. Az MNR hátsóagy a dobfékes Sierra féltengelyek végéből Sierra tárcsafékes rendszert csinál, ideális ez nekünk, a dobos féltengely kb. 10 kg-mal könnyebb is...
Vasárnap csak fél napunk volt, de beraktuk a vezető oldali ülést, aminek az aljára felszereltük a síneket is. Távtartókat kell csinálnunk, mert az ülés alatt mindkét oldalon átlósan fut egy merevítő cső, efölé kell emelni az ülést. A képen fadarabok helyettesítik a távtartókat próbaképpen. 
Az már látszik, hogy hely lesz bőven, 185 cm-es magasságunkkal kb. 5-10 cm-t lehetne még hátratolni az ülést, András is be fog férni 190 centijével... Ő most hétvégén sem épített, mert legénybúcsúja volt, két hét múlva nősül!
A következő munka igazából a motor lenne. Kicsit tartunk tőle, mert hihetetlenül sok cső, drót, és csatlakozó lóg ki belőle és nem ismerjük ezeket a modern motorokat egyáltalán... Azért lecseréltük gyorsan a motor fogaskerekét egy kardánátalakítóra. A motor balra 90 fokkal elforgatva kerül a kocsiba, a láncot forgató fogaskrék így egyenesen a kardántengelyt fogja hajtani.
Előtte:
Utána:
Végül beszereltük ideiglenesen a kormányoszlopot, amihez végre megvan minden alkatrészünk, beraktuk a kormányösszekötő kardántengelyt is és megnyugodtunk, hogy jó helyen lesz a kormány...
Az alu lemezen az előtérben álló alkatrész lesz a kormányváltó toló-húzó bowdenjének a rögzítésére szolgáló szerelvény.
Bár kép nincs róla, de lepucoltam a difit is félig. A kitcar fórumos MKIndy tippjére motorlemosóval kezdtem, ami szépen oldotta is a difire kövült mocskot. Még szépítenem kell aztán mehet a kocsiba, ha az bent van, jöhet a kardántengely, hátramenet és a karosszéria! A difit eredetileg alvázvédő spray-vel akartam lefújni, de egész szép lesz, és nem is fog látszani, úgyhogy marad alu. A Sierrában is kibírta 20 évet, kibír még 20-at azt hiszem... :-)
Ja, elkezdtem egy kerti sufnit is, egy oldala már áll, de elfogyott a faanyagom...
További feladatok a hétre: Csavarok és fúrószárak vásárlása, difi befejezés, ülés távtartók gyártása, elektromos csatlakozók beszerzése és faanyag vásárlás a sufnihoz... Szombaton találkozunk!
Folytatjuk...
A tankot alumínium pántokkal fogattuk a vázhoz, csak ideiglenesen szereltük fel, majd öntapadós szivacs csíkokkal kell a pántokat kibélelnünk.
Ezután jött a benzinszintmérő beszerelése. A tankba egy kb. 4 cm átmérőjü lyukat kellett vágni, és beletenni a jeladót az úszóval.
Már majdnem rászegecseltük a jeladót a tankra, mikor apunak eszébe jutott, hogy vajon biztos-e, hogy a műszerünk akkor mutat majd teli állapotot, amikor a legnagyobb ellenállást érzi. Nem volt ötletünk, elő kellett venni a műszert és kitalálni, hogy működik...
Jó is, hogy megnéztük, mert valóban fordítva kellett beszerelni az úszót, ráadásul így belőttük pontosan, a tank tetejétől az aljáig a műszer szerint is telitől üresig mutatja a szintet. Elégedetten véglegesre szegecseltük az előtte gondosan kiporszívózott tankba a jeladót.
