27. építési nap - A próbaút!

Igen! Elérkezett a nagy nap! Kipróbáltuk a kocsit!!!

Pénteken, mikor apuval egyeztettünk a hét végi feladatokról, megemlítettük, hogy kerékre rakjuk és kipróbáljuk, de igazából nem gondoltam teljesen komolyan a dolgot... Annyi minden van még hátra... és mégis... de kezdjük az elején...

Janó barátunk elkészült az index elektronika nyomtatott áramkörével, de az alkatrészek lábainak helyét ki kellett fúrni 0,8 mm-es fúróval. Jó sok pici lyuk lett rajta...
A kész áramkört elvitte befejezni, azóta elkészült már, de még beszerelésre vár az okos kis szerkezet.

Hogy a kardán alagutat lezárhassuk, a sebességmérőt is el kellett készítenünk. A Koso egyszerűen, a kerékpár sebességmérőkhöz hasonlóan mágnesek és egy jeladó segítségével méri a sebességet. a kézifék konzoljára erősítettük az érzékelőt a kapott tartó segítségével.

A négy mágnest szupererős ragasztóval ráragasztottuk a kardán tengelyre egyenletesen, pontosan elosztva köztük a távolságot.
A hátramenet módosított rudazatát lecseréltük egy végleges verzióra, ez szebb és sokkal profibb a rögzítése a Quaife irányváltóhoz.

A rögzítés, ami biztonságos és tartós.
Az index kapcsoló gombok konzolját matt feketére szintereztettük, és végleges helyére szereltük.

Ezután beszereltük a kardánalagút takaróját, az üléseket, rögzítettük a műszerfalat, bekötöttük a váltóbowdent, minden műszert bekötöttünk, ami már működik és felszereltük az első sárvédő tartókonzoljait, de a sárvédők felszerelésére már nem jutott idő. Ki kellett próbálni az autót...

Leengedtük a földre. Meglepő, hogy míg a bakon volt, mennyire megszoktuk a magasságát. Most kiderült, mekkora a kocsi valójában... Alacsony... de beszállni legalább könnyű lesz... :-)

Egy kicsit ugráltunk az autón, hogy ellenőrizzük a rugózást. Szinte meg sem moccant a kocsi... Nem lesz túl kemény a rugózás vajon?

Minden csavart leellenőriztünk, újrahúztunk, a kerekeket nyomatékkulcsal meghúztuk, a légnyomást ellenőriztük. Kész!

Kitoltuk kocsit a napfényre...

9 hónap után végre megpillantotta a szabadságot...

Egy darabig csak álltunk és néztük...

Aztán bemelegítettük a motort. Szerencsére egy hozzáférésünk van egy magánúthoz, itt tudtuk megejteni a tesztet.

Sisakot húztunk Andrással és bekötöttük magunkat. A vízhőmérséklet lassan-lassan emelkedni kezdett... Mehetünk? Igen! Kiengedtem a kuplungot és... lefulladtam. Ezt még egy párszor megismételtem, míg kellően magas fordulatszám mellett simán elindult az autó. Öröm-rikoltásban töltünk ki. Pedig ez még csak a kezdet volt. Néhány óvatos kormánymozdulat, minden rendben. Fékek? Hát... nyomni kell őket bizony... de a kocsi megállt. Akkor nézzük, milyen kicsit nagyobb tempónál! Négyes fokozatig kapcsoltam fel, miközben mérsékelt gázadással gyorsultunk. Az autó repül! Erős fékezés! A kocsi megállt, nem húzott oldalra, nem tört ki. Bíztató. Még két-három gyorsulás-fékezés. Stabilan megy és fékez annak ellenére, hogy a kerekei egyáltalán nincsenek beállítva, a futómű, a rugózás és a csillapítás is teljesen beállítás nélküli eredeti állapotában van! A motor szépen húz, a váltó tökéletes! Juhé!!!

Hatalmas vigyorral az arcunkon tértünk vissza a garázshoz, ahol a kocsit kicsit átnéztük, majd megbeszéltük a tapasztalatokat.

De előbb még gyönyörködtünk a már működő MNR-ben:

Következik az index elektronika véglegesítése, a sebességmérő kalibrálása, a fordulatszámmérő bekötése, a tükrök és a sárvédők felszerelése, majd a beállítások. Már elkezdtem szervezni a szerelőket, hogy készüljenek a fogadásunkra. Először egy sarok-mérlegelés és rugózás/csillapítás beállítás jön, majd futómű-állítás, végül a motor pontos, műszeres finomhangolása. Ha ezzel megvagyunk, mehetünk pályára!!! Áprilisban Hungaroring nyílt nap lesz! Ott a helyünk!!!!