Itt a hűvös idő... dilemma...

Na igen, megjött a hideg, bár még nem esik sem eső, sem hó, de elgondolkodtam, hogy érdemes-e idén erőltetnem még a rendszámot, vagy várjak februárig... hm... nem tudom, nincs is időm hétvégenként vezetni, úgyhogy lehet, hogy az autót elrakom télire... ma lemostam, szépen kisuvickoltam kívül, belül, az akkumulátort feltöltöttem, és a motort járattam egy picit, de azt hiszem, jön a téli álom...

Addig is... itt az új blogom, a szintén lassacskán haladó D-Csepel restaurálással...

D-Csepel újjászületik

Jó olvasgatást! Talán lesz majd időm arra ez alatt a tél alatt, hogy egy kardánvédőt eszkábáljak, esetleg egy csomagtartót (ez már nagyon régen érik). Meglátjuk mire lesz idő ezen a télen. Nem lesz túl hosszú, úgy érzem! :)

A csend hangjai...

A jól megválasztott csend zenei eszköz... nos, itt semmi szerepe nincs, nem koncepció ez, csak időhiány... pedig lenne mit mesélnem...

Például azt, hogy az Euroring után az MNR megjárta a Hungaroringet is, amitől pedig nagyon féltem, a rossz emlékek miatt. Mégis, gond nélkül mentem vele egy tucat kört. Nem teljesen ész nélkül, nem is mértem az időt, de az autó hibátlanul odavitt, majd hazavitt. Aztán a Kakucsringet is megnéztük az országos kitcar találkozó apropóján. Jó móka volt, bár a Kakucsringen pályaautózni az MNR-rel olyan, mint az apósomék medencéjében úszni... lehet éppen, de valahogy marad egy hiányérzet utána...

Még néhány belvárosi menet munkába sietvén és egy-két kora hajnali autókázás után félbeszakadt a móka az MNR-rel, mert lejárt a P rendszámunk. Nyaralás, gyerek programok, munkahelyváltás következett, amik következtében nem jutott idő a megújításra. De ez nem mehet így sokáig, mert már elvonási tüneteim vannak... rövidesen újra felmordul az R1 motor, de addig is új projektekről számolhatok be:

Először is tartozom egy beszámolóval apu Danuviájának a restaurálásáról... egyszer említettem, de az olyan régen volt, hogy azóta már el is készült a motor, OT vizsgázott, sőt veterán versenyen is indult vele apu a Pilisben.

Bár a restaurálásban egyáltalán nem vettem részt, folyamatosan figyelemmel követtem a motor épülését, szépülését. Addig-addig, míg eljutottam oda, hogy több hónap keresgélés ismekedés után ha minden igaz, a héten a boldog tulajdonosa leszek ennek a gyönyörűségnek:

Ugye szép? Egy 1957-es D-Csepel. Picit hiányos, elég rozzant, de leginkább az motivál benne, hogy megmenthetek az enyészettől egy régi magyar motort. Hogy mikorra lesz belőle csillogó szépség? Nem tudom... nemigen van időm mostanában, nem is nagyon lesz a közeljövőben, talán jövő nyáron ülhetek már rajta... majd indítok egy új blogot, amint elkezdtem a motor restaurálását. De nem sürget az idő, motor jogosítványom úgysincsen...

A végére hagytam még egy projektet, amibe apuval belevágtunk. Tudvalevő, hogy az autók és a sör kézenfogva járnak (mármint nem menet közben), nincs autószerelés jó sör nélkül... de mit csinál az, aki nem autót szerel, hanem maga építi az autóját? Természetesen maga csinálja a sörét is! Igen! Saját sört kezdtünk el készíteni kit-ből... Kitsör! Na nem kell hozzá komló virágból főzetet készíteni, ezt a fázist elvégzi a gyártó (a párhuzam az MNR által megheggesztett váz), a komló kivonatot vízzel be kell keverni, majd ízesíteni, élesztővel erjeszteni, palackozni és kondicionálni kell. kb. 4-5 hét alatt két a két rekesz sör... és lehet kezdeni az egészet elölről, hogy mire elfogy, kész legyen az újabb adag. A sörkitet edényekkel, fertőtlenítő szerrel, kupakokkal, szerszámmal, műszerekkel, sörkivonattal együtt megvásárolhatjuk az alábbi helyen:

Házisör link

Minden folyamat szobahőmérsékleten történik, nem büdös, nem koszos, a sör pedig valóban nagyon finom! Apu eddig angol bitter és pilzeni söröket készített én meg belga, bock és angol stout söröket, most érik egy különleges kanadai világos söröm, még két hét, míg kóstolható lesz... alig várom már... Mindenkinek ajánlom ezt a mókát, kevés munka van vele, a bekeverés kb. egy óra, a palackozás kb. 2-3 óra, a többi az csak a várakozás... :)

Az apróbb projektekről, mint gyerek villanymotor, (amit a fiam már nagyon magabiztosan használ), akkumulátoros, elsőkerékhajtású kerékpár, elektromos gyerekautó most nem is mesélek, majd legközelebb! Egyelőre ennyi a házunk tájáról, remélem rövidesen újra MNR hírekkel is beszámolhatok!

Igen!!! Úgy tűnik végre minden rendben!!!

Erre vártam, mióta az autót elkezdtem építeni...
Hogy elautózzak egy versenypályáig, ott egy fél napot száguldozhassak, majd hazaautózhassak. És pont ezt tettem - azaz tettük apuval kettesben - a múlt hétvégén az Euroringen!

De, hogy visszamenjek egy kicsit az időben, az autó hazaérkezett az MNR-től egy pár héttel ezelőtt. Gyors átvizsgálás, csavarok ellenőrzése,akkumulátor-töltés, guminyomás és olajszint ellenőrzés után autóztam vele egy párszor, majd úgy döntöttünk, a legjobb, ha gyorsan leteszteljük az autót. Ha szétesik rajta valami, akkor essen szét gyorsan... elmentünk hát az Euroringre.

Az odaúton minden rendben volt, apu vezetett, szerinte kevesebb zaj jön a hajtásláncból. Próba szerencse... a pályára mentem és két tapogatózó kör után kiálltam olajszintet, hőfokot,csavarokat nézni. Minden rendben. Két gyorsabb kör. Megint minden rendben. Még 3-4 kör. Egy pár csepp hűtővíz a termosztát mellett. Letöröltem, hogy kiderüljön,újra megjelenik-e, de többet nem láttuk... ennyi! Minden rendben volt, a kocsi kiválóan ment. Nekem még kell tanulnom a pályát, és a kocsit sem mertem ész nélkül hajtani még, de ezután mentem még egy jópár kört, és semmi gondot nem találtunk. Délben hazaindultunk, és a hazaúton is tökéletesen működött minden. Hurrá!!!


Íme egy rövid videó a pályáról:

Euroring kör

Most még egy pár apróság vár, többek között egy olajcsere, sebességmérő javítás, kardáncsavar ellenőrzés és rögzítés, és lehet tovább autózni!

Remélem rövidesen ismét jelentkezhetünk valami jó videóval. Tervbe vettem egy szépen összevágott videó elkészítését, meglátjuk mi lesz belőle, a jelenlegi kameráimmal milyen minőségre futja vajon...

Addig is, viszlát! Aki tud, kapjon el! :)

AZ MNR végre hazatér!

Az MNR gyár szerint a difi volt a ludas... kopott fogai miatt vibráció lépett fel a hajtásban, ez verhette szét a hátramenetet. Kicserélték. Hát, nem vagyok teljesen meggyőzve, de nem várok tovább értelmetlenül, mást nem találnak. Az autó hazajön. Ha minden jól megy, egy hét múlva hétfőn lerakodunk! Beszámolok!

Közben, most vasárnap érkezett meg egy kollégám AK 427-es Cobra kitje. Még egy építő Magyarországon! Hajrá! Kíváncsian várom a híreket tőle is!

Jövő héten remélem újra találkozunk! Elnézést a hosszú kényszerpihenőért!

2 hónap és semmi hír

Sajnos már két hónapja nem történt semmi a kocsival. Leesett a hó Angliában, nem tudtak a kocsival sem menni, sem szállítani, így egyszer jutottak csak el fékpadra vele, ahol kiderült, hogy minden, amit mondtunk, valóban úgy van, a hátramenet szétment. Erre kicserélték egy újra és az MNR is érzékelte a fura rezonanciát, zajokat, amiket mi. Mindent ellenőriztek és a difit tartják gyanúsnak... de a hó miatt nem jutottak el újra fékpadra, pedig a csere-difi már ott vár a kocsi mellett állítólag. Januárban pedig az Autosport kiállításon állítottak ki, úgyhogy az ígéretek szerint most fognak tudni újra nekiállni a kocsinak. Várjuk! Jelentkezem, ha valamit megtudok, de már nagyon hiányzik az autó...

Még nincs pontos diagnózis... vannak viszont új projektek...

Az MNR elment fékpadra a kocsival, előbb meghallgatták a benne lévő, szétment hátramenettel, majd kicserélték és azzal is meghallgatták. Ők is hallják, érzik a vibrációt és a fura zajokat, és ők sem értik... A fékpadon hátulról hallják a zajokat, ezért a difire gyanakszanak. Ez nem kizárt, bár a difi jónak tűnt nekünk, pedig láttunk egy jópárat már ezekből a Sierra difikből. Cserélni itthon nem tudtuk, mert a difik eredeti átmenőcsavarjai helyére menetet raktak az MNR-nél, de nem belemetszették az alumíniumba, hanem beletekertek egy acél drótot, ebből lett a menet. Ilyet még nem láttam eddig, "helicoil" a neve. Mindenesetre ezt itthon nem tudtuk hamarjában utánuk csinálni egy másik difivel. Mindegy, most az MNR megteszi helyettünk. A motor amúgy teljesen rendben van, és az építésünkről is nagyon jókat mondtak, azt mondták, szép és igényes munka. Na, ez jó hír... megkértem az MNR-t, hogy állítsák be a felfüggesztéseket, futóművet, négy keréken mérlegeljék a kocsit és a testsúlyommal számolva állítsák be úgy, hogy a legjobb legyen a kocsi pályára, de közben utcai használatra se legyen túl alacsony. Ha a hajtást megoldották, a fékpadon a motort is behangolják végre, és ha a kocsi hazajön egyszer, elvben azonnal pálya-alkalmas lesz... csak jöjjön haza...

Közben, hogy ne unatkozzon nagyon, apu Dani fiamnak csinált egy elektromos motort. A motor fából van, kormánya, villája, mindene, és egy felnőtt villanymotorokat hajtó motor van benne. 17km/h a csúcsebessége, és egy kis potméterrel lehet szabályozni, hogy a gázkarral a teljes- vagy csak részleges teljesítményt használjon a motor. A 4,5 éves Dani persze folyton azt kérdezgeti, hogy teljes gázra teheti-e... második útján már fölcsavarhatta... rövidesen képeket is csatolok, meg talán videót is.

A másik nagy projekt apunak az apósától, anyai nagyapámtól örökölt 1958-as Danuvia motorkerékpár restaurálása. A motort egyszer már felújította apu, de akkor nem a legjobb festéket használta, és elég csúnyán néz ki miatta a motor. Ráadásul indexet, modern hátsó lámpát is kapott akkor a motor, amivel U rendszámot kapott. Most viszont egy muzeális motorfényező fogja a fényezést, lakkozást elkészíteni, és a motort visszaalakítja majd a tervek szerint eredeti kinézetére apu, hogy OT rendszámot kaphasson. Képet szintén csatolok majd, ez is egy érdekes projekt. A fém alkatrészek a festőnél vannak már, még néhány hét, és meglátjuk az eredményt...

Otthon...

A kocsi épségben, karcmentesen hazaért Észak-Yorkshire-be.
Most pedig, hogy Chris szavait idézzem, amikor emailben jelezte, hogy náluk van az autó:

"Kezdődik a móka!"

(ismét csak folyt. köv.)