Mennyire sok idő három óra! Nem volt otthon a család, a feleségem azzal hagyott otthon, hogy:
"Szerencsére nem kell izgulnom, melyik szeretőddel leszel, míg nem leszek otthon, mert ott vár a garázsban a narancssárga szerelmed!" :-)
Szóltam apunak, ráérne-e egy kicsit forrasztgatni, természetesen igent mondott és este 8-kor már a kocsi mellett álltunk.
Az utolsó alkalommal, mikor a motort beindítottuk, a Yamaha korbács teljesen szétcincálva egy nagy tál színes spagettihez hasonlított... de járt a motor. Elkövettük azt a hibát, hogy nem fejeztük be teljesen a korbács szépítését, hanem a műanyagokkal foglalkoztunk egy hónapig, aminek az eredménye az lett, hogy mostanra már elfelejtettünk sok mindent, mit-hová is kötöttünk annak idején, ezért bizony volt tegnap egy kis fejvakargatás...
Meghosszabbítottuk azokat a drótokat, amiket meg kellett, mert a korbács a motortérben máshogy szalad, mint a motoron és nem inden csatlakozó ért el a helyére rendesen. Utána összefogtuk a drótokat szépen szigetelőszalaggal, de mielőtt a gégecsöveket véglegesen rájuk raktuk volna, gondoltuk, próbáljuk ki a motort, jár-e a módosításokkal, nehogy utána mindent szét kelljen szedni...
Benzin a tankba - a múltkor annyira keveset töltöttünk, hogy a beindítás után már akadozni is kezdett egy kicsit. Gyújtáskapcsoló és indítógomb a helyére, akkumulátor bekötve. Kipufogó a helyére ideiglenesen. Mehet!
A motoron a szervómotor zizegni kezdett, de nem volt benzinpumpa...Aaaaahhh!
Rövid keresgélés után kiderült a motor-korbács és az MNR-korbács lett szétszedve, így a pumpa, ami az MNR korbácson van, nem kapott áramot. Amint ezt megtaláltuk, és bekötöttük a helyére, gyújtásnál a szervó után már a benzinpumpa is zizegett, majd hallottuk, ahogy a benzin visszacsorog a tankba. Indítógomb! Pöccre indult a motor és gyönyörű alapjáraton kezdett el járni!
Úgy emlékeztünk, hogy a múltkor azt mondtuk, nem is olyan hangos ez a kocsi... Most más volt a véleményünk... átkiabáltam apunak a kocsi túloldalára, hogy hagyjuk járni egy kicsit. A múltkori indításkor ugyanis megpróbáltunk gázfröccsökett adni, hogy megpörgessük a motort, de mindig lefulladt, amint hozzáértünk a pedálhoz. Motoros ismerőseink azóta azt mondták, hogy az ilyen motorokhoz nem szabad hozzányúlni, hagyni kell őket melegedni, amíg el nem érik az üzemi hőmérsékletet, utána pörögni fog a motor...
Vártunk hát egy kicsit, de kezdett büdös lenni a garázsban, nemcsak a kipufogótól, hanem a leömlők tömítései is kezdtek melegedni és füstölni egy kicsit, meg innen-onnan a kipufogóról olaj kezdett szaglani... kinyitottuk a garázsajtót. Ekkor már elmúlt este 11 óra...
Egy idő után, mikor láttuk, hogy olajnyomás rendben, füst abbamaradt, motor szépen jár, apu a gázbowdenhez nyúlt a motornál, hogy meghúzza. A mindenit! Felpörgött a motor brutális erővel és hanggal! Ijedten néztünk össze és leállítottuk a motort... Még, hogy nem hangos... hehe...
Ennyi nem volt elég... a szomszédokra nem tudtunk tekintettel lenni sajnos, megint beindítottuk a kocsit és most a gázpedállal adtunk kis gázfröccsöket. Pörgött, ahogy kell! És milyen brutális, száraz, céltudatos hangja van! Kicsit talán ijesztő, de egy autómániás számára rettenetesen vonzó hang ez...
Nagyon megnyugodtunk, fülig ért a szánk, én aludni is alig tudtam. Minden rendben a motorral és az elektromossággal is. Elpakoltunk szépen és fél tizenkettőkor befejeztük a munkát, de szombaton, mikor véglegesítjük az elektromos vezetékeket, már bármikor életre kelthetjük a narancssárga szeretőt!
2008. december 4., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése