Megint próbaút!

Múlt szombaton kisütött a nap, a kocsi készen állt a próbaútra. Andrással beöltöztünk, olajszintet ellenőriztünk és elindultunk. Alig egy kilométert tettünk meg, a motor csúnyán füstölni kezdett... Gyors ellenőrzés után kiderült, amit már a beindításkor is láttunk, hogy a motor szétszedésekor valószínűleg olaj ömölhetett a szervizben a hővédő bandázsra. Ez az olaj kezdett lassan kiégni a bandázsból. Megint furán néztek ránk az autósok, míg egy fél óra múlva már nem füstölt tovább a kocsi.
A motor sokkal finomabban, egyenletesebben jár, mint korábban és valószínűleg a hátramenet fix és erős rögzítésének hála a hajtás sem rángat, vibrál annyira, mint korábban. Teljesen kulturált az autó. Nem pörgettük azért nagyon a motort, a szerelők egy-kétszáz km nyugis bejáratást írtak elő. Önfegyelem...
Feltűnt viszont, hogy a motor váltásoknál nem mindig ejti vissza a fordulatot, a kuplung benyomása után a motor felbőg. Ha nem engedjük vissza a kuplungot, lassan visszaesik a fordulat, de nem úgy, ahogy kell. Otthon néhány nappal később aztán megleltük az okot: A gázbowden gyakorlatilag holtjáték nélkül lett bekötve és a meleg motornál úgy látszik nem tudta a rugó elég gyorsan visszahúzni alapállásba a bowdent, az utolsó millimétereken már lelassult a mozgása. Nagyobb holtjátékot állítva megszűnni látszik a probléma, de a következő menet során minden kiderül.
Kiderítettük időközben azt is, hogy az eredeti motorunk egy amerikai modell volt, abból is Kaliforniai verzió, ahol a szigorú környezetvédelmi előírások miatt az R1-es motoron az egyes hengerekből esetleg kikerülő minimális el nem égetett üzemanyag párát sem engedik a levegőbe, emiatt két szellőző gumicsövön keresztül egy aktív szénszűrőn át kötik meg az üzemanyagot. A szénszűrő nem volt a motoron már, de a két gumicsövet egy pici légszűrővel mi kiszellőztettük . Igen ám, de a motor a csöveken keresztül fals levegőt szívott, ami tovább rontotta az eddig sem helyes benzinkeveréket. A két csövet ledugóztuk, ezzel ez a probléma is megszűnt, szerencse, hogy erre is fény derült még a motorhangolás előtt.
A motorhangolást most már nem fogom elkiabálni, remélem még idén sor kerülhet azért rá...
Addig még egy dolgot meg kell oldanunk. A kipufogódobunk elöl-hátul szelel. A rozsdamentes henger két végére egy-egy tányér van szegecselve, de tömítve nincs. A kipufogó alapjáraton is mindenfelé kifúj, ettől a kipufogóhang is ronda rotyogó, de biztos a teljesítménynek sem a legjobb ez így. A pécsi találkozóról hazatérőben ráadásul egy cicergő-zörgő hangot is felfedeztünk a dobból, mikor leszereltük a motor-kivétel miatt, kiderült, hogy a dobban lévő perforált cső engedett el, és előre-hátra szabadon lötyög a dobban... Nincs mese, szét kell szedni a dobot, lefúrni a szegecseket, meghegeszteni a belsejét és kitömíteni a zárósapkákat. Ha mindez megvolt, mehet vissza a kocsira, és jöhet a fékpad. De a rozsdamentes dobot alumínium szegeccsel nem szabad rögzíteni, rozsdamentes szegecset meg nem tartanak minden sarkon. Az Interneten szerencsére két helyet is találtunk, ahol 16 Ft-os darab-áron rozsdamentes, zárt szegecset árulnak. Ott a helyünk, hogy minél hamarabb helyrehozhassuk a nyavalyás dobot. Addig persze használható a kocsi, de akkor lesz igazán szép hangja, ha megszűnnek a ronda mellékzöngék. Mindenről képekben is beszámolunk majd!
Addig a térképet bújom, hogy kidolgozzam a környékbeli legjobb MNR útvonalat, mert az eddigi útjaink legtöbbször nem tették lehetővé az üres, kacskaringós, dimbes-dombos utakon való önfeledt autózást... vajon van Budapest környékén ilyen út egyáltalán? Próba szerencse!