24. építési (fél) nap

Hétvégén csak egy fél napunk jutott az autóra, nem tudtunk különösen sokat haladni, de befejeztünk egy-két olyan munkát, amivel többet foglalkoztunk eddig is, mint azt eredetileg terveztük.
Elsőnek azonban az autó egyetlen luxus-felszerelését, az ülések alatti szőnyegeket szabtuk ki. Igazi "locost" stílusban a Diego szőnyegáruház legolcsóbb fekete (feketés) szőnyegéből vágtunk ki megfelelő darabokat a karcos, matt alumínium eltüntetésére az ülések alatt. A pedál részen lévő mintás alumíniumot nem tüntetjük el, az jól néz ki magában.

A nap fő munkája a hátramenet váltókar 15 cm-rel hátrébb való szerelése volt. Ehhez apu már a hét közben csinált egy konzolt, amit a kardán alagút lapos vasára szereltünk fel. Többszöri próbálkozás után megtaláltuk a megfelelő helyet, ívet, áttételt, ahogyan a váltókar megfelelő úton mozog, miközben az előre- és hátramenet közben kapcsol.
Azért volt szükség a kar áthelyezésére, mert a biztonsági övekkel bekötve nem értük el a kart az eredeti helyzetében (a Quaife irányváltó tetejére volt rögzítve a kis csavarlyukak mutatják a helyét). Ráadásul eredetileg amikor a kart előre toltuk, akkor váltott hátramenetbe, ami nemcsak, hogy nem logikus, de még nehezebbé tette az elérését.
Most megfordítottuk a kar mozgatásának irányát és kézre áll a kar is. Remek!

Igen ám, de ha hátrébb került a hátramenet váltókar, még kevesebb hely maradt a majdani kardán alagút tetején a kar és a kézifék között, ahová eredetileg a kapcsolóinkat terveztük szerelni. Ezért a két legritkábban használandó kapcsolót (duda és elakadás jelző) felraktuk a műszerfalra. Itt is elérni, ha be vagyunk kötve, de kicsit nyújtózni kell. Még öt kapcsoló marad, amik elvileg elférnek a kardán alagút takaró műanyagján, de elkezdtünk gondolkodni, ne rakjuk-e akkor már mindet a műszerfalra... meglátjuk, a jövő héten kiderül...

Végül pedig felszereltük az olaj nyomásmérő kör alakú műszerét a kormány fölé. Pont jól látszik a kormány küllői között és mindig szem előtt van.
Lecseréltük az MNR-től postán kapott szép kipufogó bilincsekre az általunk használt egyszerű bilincseket és be is fejeztük a munkát. Külsőre nem sokat változott az autó, de megint haladtunk egy picit... Jövő héten további kapcsolók - elektromos vezetékelés várható. Addig is viszlát!

Cikk készült rólunk!

Egy hete volt nálunk a Stipistop brigád, hogy cikket írjanak az MNR VortX építéséről. Elkészült a cikk sok fotóval és videóval. Nekünk nagyon tetszik, érdemes elolvasni! :-)

http://stipistop.com/blog/2009/01/17/a-kitcar-epites-pionirjai/

A cikk végén egy videó is van a motor hangjával. Ez biztos tetszeni fog... :-)))

23. építési nap

Szombaton az elektromosság volt terítéken. Arra számítunk, hogy az utolsó néhány építési fázis nagyon lassú lesz, a terveinket ritkán tudjuk csak tartani, minden aprósággal többet kell szöszmötölni, mint tervezzük. Ez persze érthető, amik most jönnek, már mind látszanak majd a kész autón és a minőségük ezért különösen fontos...
Először a hátsó lámpák vezetékeit kötöttük be és gondoskodtunk arról, hogy a vezetékek ne érhessenek a gumihoz majd soha. Ez a kép a hátsó sárvédőre szerelt lámpákat mutatja a sárvédőben.
Miután bekötöttük az összes hátsó lámpát, ellenőriztük is a működésüket. Világít a fék-, az index-, a köd-, a helyzetjelző- és a tolatólámpánk is, ahogy kell!
Ezután nekiálltunk a műszerfal egység szépítésének. Erre az egységre kerülnek a műszerek, néhány kapcsoló és az oldal indexek. Először az utóbbiakkal kezdtük. Az Opel Astra oldalindexnek egy bonyolult kis lyukat kellett faragni a műanyagon. Ha túl kicsi a lyuk, nem megy bele az index bura, ha túl nagy, akkor kiesik... lassú munka volt...
Míg egyikünk faragott, másikunk a vezetékelést készített az oldalindexeknek, amiről a végén kiderült, hogy feleslegesen, mert az MNR korbácson már rajta volt, csak nem vettük észre... hmm...
Ezután a kapcsolók és a műszer egység felszerelése jött. Először el kellett döntenünk, mit-hová szereljünk.
A műszerfal olyan messze van a vezetőtől, hogy a négy pontos övvel bekötve éppen hogy eléri nyújtózkodva a műszerfalat, ezért a kapcsolókat nem ide fogjuk szerelni, csak azokat, amiket menet közben nem kell használni. Ezért úgy döntöttünk, hogy a gyújtás kapcsoló a kulccsal, az indítógomb és egy visszajelző lámpa kerülnek a műszerfal közepére, fölé pedig a Koso műszerfal egység. A visszajelző lámpára a kéziféket és a fékfolyadék tartályt fogjuk kötni, ha be van húzva a kézifék vagy alacsony a fékfolyadék szintje, jelezni fog a lámpa. A műszer egység pedig azért kerül középre, mert a kis kormány mögött valamely része biztos takarásban lenne...
Felmértük a kapcsolók és a műszer helyét majd hosszadalmas csiszolgatás és reszelgetés kezdődött, aminek a végeredménye ez a négy lyuk lett:
Szemből pedig és a beszerelt műszerrel, kapcsolókkal:
Idáig jutottunk végül, a műszerfalra még az olaj nyomásmérőt kell felszerelnünk, ez közvetlenül a kormány mögé kerül majd, mert ez viszont elfér, de ezt az üléssel a helyén tudjuk csak majd pontosan kimérni.
A legközelebbi viszontlátásra!

22. építési nap

Izgatottan álltunk neki a fékeknek újra. Amiért nem működött a légtelenítésünk előző este a következő volt: Felszerelt állapotában a Sierra hátsó fékek az MNR-en így néznek ki (jobb hátsó):
Látszik, hogy a légtelenítő csavar (fekete gumi kupakkal) lefelé mutat és elég alacsonyan van. Ezért nem lehet ebben a helyzetben kinyomni a levegőt belőle, mindig marad valamennyi a féknyeregben beszorulva. A Sierrákban ugyanis eredetileg a féknyereg nem így áll, hanem 90 fokkal előre elforgatva, vagyis felül. A légtelenítő csavar akkor felfelé mutat és működik a légtelenítés. Az MNR kiten a kézifékbowden elvezetése miatt (fehér kupak felül) nem lehet az eredeti helyzetében a féknyereg.
A megoldás az, hogy a féknyerget és a féktárcsát leszerelve úgy kell légteleníteni a fékrendszert, hogy a csavar felül legyen. Közben a féktárcsát a fékbetétek közé kell tenni különben soha nem fér be többé a tárcsa...

Mindkét oldalon többször is légtelenítettünk, a fékpedál szépen felkeményedett. Hurrá! Félretettük az egészet egy fél napra, hogy a pici buborékok összeálljanak, majd újra visszatértünk a fékekhez, gumi kalapáccsal többször megkocogtattuk a féknyergeket, hogy a letapadt buborékok is felszakadjanak, és visszaszereltük a helyére a fékeket.

Közben a Raceleda első fékekhez köszörültünk egy 6,5 mm-es kulcsot, és légtelenítettük az első kört is, átmostuk az első és a hátsó köröket is, majdnem egy fél liter fékfolyadékot dobunk ki, de a fékrendszer végleges és működik!

Míg a fékeket állni hagytuk, a Köhém rendeletnek megfelelően felmértük a hátsó lámpák helyét és felfúrtuk a lyukaikat.

Majd felszereltük a lámpákat (index, fék/világítás, ködlámpa, tolatólámpa) és a fényvisszaverőket, majd a rendszámtábla keretet és a rendszámtábla világítást.

A fékek helyreszerelése után beállíthattuk a kéziféket is. A Ford bowdent egy íves himbán átvezetve az elvágott bowdeneket egymáshoz rögzítettük, és beállítottuk a kéziféket. Kész!

22 nap után így néz ki az autó. Már csak a kardán alagút utolsó simításai és az ülések/övek beszerelése hiányzik ahhoz, hogy a bakról levehessük. De előtte elektromosság jön. Kapcsolók, műszerek, stb... A legközelebbi viszontlátásra!

21. építési nap

BÚÉK!
Ígéretünkhöz híven az új évben is jelentkezünk. Az ünnepek alatt nem foglalkoztunk az autóval a családi és baráti bemutatókat kivéve, így nagyon vártuk az év első szombatját. Annál is inkább, mert családi egyezség született: márciusra kész kell legyünk az autóval, a második gyerekünk érkezésével nem lesz már idő teljes szombatok garázsban történő elfecsérlésére. Bele kell hát húznunk!
A teljes építő brigád megjelent a szombati napon, haladni mégis kevésbé tudtunk, mert meglátogatott minket a "Stipistop" (http://www.stipistop.hu/) brigádja, akik nagyon érdeklődnek az autó iránt és fotókkal és a velünk készült interjúval szeretnék bemutatni rohamosan fejlődő honlapjukon az MNR építésünket. A hosszú beszélgetés alatt a srácok saját bevallásuk alapján mérsékelt érdeklődőkből igen lelkesekké váltak, amikor pedig a motort beindítottuk, majd felpörgettük, tisztán látszott, hogy megfertőződtek... még nem tudják, de már bennük van a kór...:-) Ha visszük őket egy kört tavasszal, biztosan számolgatni kezdenek ők is... :-)
Amint megjelenik az írás a honlapjukon, természetesen azonnal ide is belinkelem.
De vissza az építéshez. A napot a kipufogórendszer végleges rögzítésével kezdtük. Felfúrtuk a tartót a kocsi padlójába és rögzítettük. Egy ívesen meghajlított acéllal még a vázhoz is erősítettük, mert nem szerettük volna megfúrni a csöveket, ezért nem közvetlenül a vázba fúrtunk lyukat. A lenti képen csak a kívülről is látható rögzítés látszik.

A kipufogó után nekiláttunk a benzinbetöltő felszerelésének. A jobb sárvédő majdani ívét megrajzoltuk, ehhez viszonyítottuk a helyét. Felrajzoltuk, majd fúrtunk és csavaroztunk. Ez gyors munka volt...






Következőnek a levegőbeömlő cső elejére szereltünk egy szellőzőkhöz használatos elemet, ez pont elfér a motorház alatt és ezzel sikerült biztonságosan rögzíteni a csövet szépen a hűtő tetejéhez. Feketében nem volt... :-)

Úgy néz ki, mint egy nagyteljesítményű porszívó... :-)

Az orrkúp felszerelése nem gyerekjáték az indexek miatt... Hasznos a hosszú vékony kar...

Ezalatt András csinált egy ideiglenes csomagtérfedelet is, ehhez nem az MNR-től kapott műanyagot használtuk, mert a végleges fedélben terveink szerint nyitható fedél is lesz, hogy a láthatósági mellényt és az egészségügyi csomagot el tudjuk valahová rakni. Most ez is tökéletesen megteszi. Nekem annyira tetszik, hogy nem is tudom, csak ideiglenes lesz-e...

Hogy az autó a kerekein állhasson, levehessük a bakokról, be kell szerelni az üléseket, mert utána nehéz lesz az autó alá befeküdni, ehhez előbb a belső burkolatokat is fel kellett szerelnünk. A korábban már kivágott műanyag elemeket rugalmas ragasztóval ragasztottuk a csőváz belső oldalára. Kép sajnos nem készült erről külön, de a későbbi képeken még látszani fog.

Végül a fékrendszert akartuk feltölteni és légteleníteni. Ezt is könnyebb a bakon, leszerelt kerékkel. Betöltöttük a fékfolyadékot a tartályba és elkezdtük a légtelenítést...

A hátsó fékekkel kezdtük, és 2-3-szor is légtelenítettük mindkét oldalt, de a fékpedál még mindig puha volt. Nem értettük... Külön fékkörön van az első és a hátsó fék, ezért működnie kellett volna a hátsónak külön is. De nem, teljesen koppanásig benyomható volt a pedál. Kezdtünk kétségbeesni... Megpróbáltuk az első fékeket légteleníteni, de a Raceleda fékek légtelenítő csavarjai 6,5mm-esek, ilyen kulcsunk nem volt... Nem akartuk tönkretenni a csavarokat azzal, hogy nem jó méretű kulcsot használunk, ezért csalódottan befejeztük a munkát este 10 körül... Azaz, nem fejeztük be, mert apu miután hazament, otthon a Ford szerelési útmutatót kezdte bújni, én meg az Internetet, a Locostbuildres fórumot. Vajon mit csináltunk rosszul? Rövid keresgélés után kiderült, mi a baj, egy gyors telefon után lelkesen vártuk a másnapot, mert most hétvégén kivételesen vasárnap is szerelhettünk! Folyt. köv.